Mezőszemere története:

Nevét első ízben 1261-ben említi az egri püspökség birtokairól szóló oklevél. Ebben IV. Béla elmondja, hogy a püspökség birtoka a béli nemesek földjétől a szemerei és farmosi nemesek területéig terjed. 1286-ban Szemerei Tamás fia Urus két ekényi örökölt szemerei birtokrészét eladja lövői Marcellus mesternek, András egri püspök tisztjének, majd 1323-ban ezen Lövei Marcellus fia Lusták az Egyházas-Szem ere és Uruz között fekvő Szemere nevű birtokát az egri káptalanra hagyja. 1333-ban Szemerei Dénes a Szt. Miklós tiszteletére szentelt itteni templomot a birtokjog tisztázatlansága miatt felgyújtotta. Az ezt követő perbéli megegyezés során Szemerei Dénes egész szemerei részét átadta Luka fiának. Ugyanezen oklevél említi a Szentistván nevű falutól északra húzódó Nagyárok (magnum fossatum Árok vocatum) nevét. 1369-ben Szemerei Tamás fia Uruz két ekényi birtokrészét eladja az egri káptalannak. 1435-ben a Liptai családot iktatják be Szemere birtokába, ez a család azután a XVI-XVII. században mindvégig birtokos marad a faluban, s róla nem egyszer Szemereynek nevezi magát.

Eger 1552. évi ostromával kapcsolatos harcokban a török elpusztította a falut, mely ettől kezdve hosszú ideig a puszta falvak között szerepel. 1580-ban Rudolf király a Szemere és Andornak nevű falvakat illető "latens" királyi birtokjogot Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozta, de a tényleges birtokosok a Liptaiak megakadályozták Mocsáryék birtokba iktatása. A birtokjogi kérdéseket az 1668. 1682. majd 1689. évi megegyezés oly módon szabályozta, hogy a kérdéses falvak fele része átadatott a Mocsáryaknak. másik fele része a Liptaiak birtokában maradt. Ténylegesen az egész XVII. században e két család bírta Szemerét. 1727-ben Liptai János a Mocsáryakkal folytatott birtokperben minden követeléséről lemondott, és pénzbeli kártérítés ellenében minden jogát átruházta Mocsáry Lászlóra. Ettől kezdve a Mocsáryak voltak a kizárólagos birtokosok. 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál az egész Szemere helységet 27 ezer forintért átruházták Fáy Lászlóra, így 1771-ben az úrbérrendelkezéskor br. Fáy László a 22 jobbágytelek ura. Azonban Mocsáry Pál özvegye, Szemerey Johanna perrel támadta meg a szerinte sérelmes átruházást, ennek eredményeként az özvegy még 1771-ben visszakapta a falut. 1776-ban a Mocsáryak 23 ezer forintért 32 évre br. Orecy Lőrincnek zálogosították el a falut. 1806-ban a bérletet további hat évre meghosszabbították. Végre 1814-ben visszakerült a falu a tulajdonosnak, a Mocsáry családnak kezelésébe. 1807-ben már állott az egyemeletes Mocsáry-kastély, a földszinten hét, az emeleten két szobával. A templomot Fáy László építette 1760- 1766-ban. A község pecsétje: kardot tartó, füzérre könyöklő kar. Felírás:..Szemere 1725".

 

 

Érdekességek a faluról:

A falu lélekszáma 1786-ban 736 fő volt. 1788-ban 738 katolikus lakott a községben.

Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 550 bel- és 1 külterületi házból álló község lélekszáma 2240 fő (1130 férfi és 1110 nő) volt. Vallás szerinti megoszlásuk: 2223 római katolikus, 5 református, 12 izraelita.

5 tanerős és 5 tantermes római katolikus elemi népiskola a mellette működő továbbképző iskolával biztosította a település tanköteles gyermekeinek oktatását. Az iskolán kívüli népművelést a vasárnap délutáni előadások, a népkönyvtár és a római katolikus dalárda nyújtotta.

A község kereskedelmi ellátását a Hangya Szövetkezet, két kereskedő és két italmérő biztosította. Szikvízgyártó üzem, valamint két darálómalom volt a községben. Önállóan 7 iparos dolgozott (1 kovács, 1 gépész, a cipész, 3 kőműves).

1949-ben szervezték meg a községben az első termelőszövetkezeti csoportot.

Bejelentkezés

Elérhetőség

Mezőszemere Faluház 3378 Mezőszemere, Szabadság út 109.

+36 36/490-364
+36-20/283-6979
szemerefaluhaz@gmail.com